Először lépte át a kriptovaluták piaca az milliárd dollárt

Hogyan keresnek pénzt a kriptovalutákkal foglalkozó emberek, Itt a fotelbányászok aranykora, van már ATM autóvásárlás, a bitrögök világa mégis fehér folt

  • Technológiai forradalom jön, a metaverzum hamarosan több milliárd embert szippanthat magába Az eddigi fejlesztések alapján az körvonalazódik, hogy az iparág nagy szereplői jellemzően saját, centralizált platformokat fejlesztenek, de vannak olyan virtuális világok, amelyek decentralizáltak és ezek szinte mind rendelkeznek saját kriptovalutával, amelyet a világon belül pénzügyi műveletek végrehajtásához használnak.
  • Bináris opciók kulcsszavak listája
  • A Google még a törvényesen működő kriptodeviza-vállalatoknak sem engedi meg, hogy hirdessenek.
  • Tudás adatbázis – djmahder.hu
  • Index - Gazdaság - Beteszel forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az?
  • „Olvasd el! Ez őrület!!!” Így működik a kriptovalutázó csalók gépezete

Topolay Gábor Pénz a bitcoin? Van bármilyen szerepe a pénzügyi világban? Van olyan probléma, amire megoldást hozott?

Legfrissebb hírek

Elhanyagolt műfaj itthon a vitainterjú, pedig egy olyan, sok indulatot és értetlenséget kiváltó témában, mint a kriptopiac, talán többre is szükség lenne. Mi most leültettünk két, a saját területén elismert szakembert beszélgetni egy nagyot a kriptovilágról.

A bitcoinszkeptikus sarokban Gyurcsik Attila, a Concorde-csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, tőkepiaci szakember, befektető. Gyurcsik Attila ba tőkepiaci és Mogyorósi Attila, a kriptopiaci szakértő.

Fotó: Sebestyén László Forbes. A mainstream üzleti sajtó és kriptopiaci szaksajtó közt is nagyon nagy a szakadék.

Itt a fotelbányászok aranykora, van már ATM autóvásárlás, a bitrögök világa mégis fehér folt

Gyurcsik A. Ez pont egy olyan vita, amiről azt gondolom: örülnék, ha nem nyerném meg. Nem érezném kudarcnak sem az életemben, sem a szakmai karrieremben, ha kiderülne, hogy nincs igazam. Mogyorósi A. Ebben eléggé temetted az egész piacot, nagyon erős kijelentéseid voltak, amik nagy port kavartak a hazai kriptoközösségen belül.

Gyurcsik A: Fontosnak érzem az elején tisztázni, hogy nincs semmiféle érzelmi viszonyom ehhez a kérdéshez, közgazdászként beszélek róla. Több, mint millió embernek van már valamilyen kriptotárcája, én vagyok az utolsó, aki rosszat akarna nekik. Viszont abból a szempontból veszélyt látok benne, hogy mint minden befektetési terméknél — beleértve a mi saját termékeinket, az én saját befektetési alapomat is — fel kell hívni a figyelmet, hogy sosem szabad egyetlen eszközosztályba betenni minden pénzt.

Sokan úgy kezelik a kriptopiacot, mint egy digitális bőségszarut. Csak beteszem a pénzt, majd ötször-hatszor annyit kiveszek egy-két éven belül.

  1. Részvényből is lehet lambót venni! – Forbes-vitainterjú a bitcoinról | djmahder.hu
  2. Először lépte át a kriptovaluták piaca az milliárd dollárt

A sajtóban sokszor elhangzik, hogy ki lett iszonyú gyorsan milliárdos. És most már a piac akkora, hogy a vagyonhatáson keresztül súlyos makrogazdasági következménye is tud lenni egy komolyabb lejtmenetnek. Jelenleg arról beszélünk, hogy a novemberi csúcs óta eltűnt milliárd dollár a kriptopiacról. És ennek jelentős hatása lehet a lakossági megtakarításokon keresztül a reálgazdaságra is. Amikor az Egyesült Államokban ban összeomlott az ingatlanpiac, a vagyonhatáson keresztül nagyon komoly recessziót okozott.

kriptovaluta befektetési oktatóanyag e toro valuta kereskedés

Alapvetően innen közelítem meg ezt a kérdést. Mi is minden egyes anyagunk aljára odaírjuk a disclaimert, hogy mindenki annyit fektessen be, amennyit nem fél elveszíteni, mert ez egy szupervolatilis és szuperkockázatos piac. De attól még úgy gondolom, hogy egy új befektetési eszközosztály születésénél bábáskodunk. Szerencsére már vannak a te szakmádból való, nemzetközileg elismert szakemberek, akik szintén így gondolják.

Az előadásaimban sokszor megemlítem a párhuzamot a dotcom-jelenséggel. A blockchain az új internet, a kriptovaluták az új dotcomok. Ez az analógia egyébként pozitív és negatív értelemben is jól megállja a helyét. Van egy forradalmi technológia, a blokklánc, ami gyakorlatilag egy decentralizált főkönyvet ad az emberiség kezébe. Van egy olyan decentralizált elszámoló rendszer, amiben megmásíthatatlanul, visszavonhatatlanul, transzparensen tudunk egymás közt tranzakciókat lefolytatni. Okosszerződésekkel a mediátor szerepét kivéve gyakorlatilag minden olyan hogyan keresnek pénzt a kriptovalutákkal foglalkozó emberek, üzleti aktust le tudunk folytatni, amit korábban csak központi szereplőkön keresztül, lassan, centralizálva, visszavonhatóan, korrupt központi hatalom által megmásíthatóan, tehát egy csomó szempontból körbe biztosítva tudtunk csak menedzselni.

Ez az érték, amit létrehoztunk. Csak azt nem tudom, hogy befektetési termékként a kriptovaluta az lesz-e, mit most hisznek róla. Alapvetően gondnak tartom, hogy a pénzügyi és hogyan keresnek pénzt a kriptovalutákkal foglalkozó emberek válságokat már úgy kezelik, hogy azonnal kinyitják a pénzcsapokat. Ez olyan, mint amikor ágyúval lövünk verébre.

Nem professzionális válságkezelés folyik, hanem elárasztunk mindent pénzzel. Itt látom ennek a technológiának a szerepét: elég lett volna például a jelen válságban agyatlan pénznyomtatás helyett mondjuk olyan digitális coinokat adni a lakosságnak, amit fél éven belül a helyi étteremben el kell, hogy fogyassz, vagy rendelned kell belőle valamit, hogy életben maradjon.

Link másolása A kriptovalutákkal kereskedő vállalkozót harmincmillió forintra húzták le a stabilcoin nevű kriptovaluta hamisítványával. Egy kriptovaluták kereskedelmével foglalkozó vállalkozót csaptak be és károsítottak meg, ezért különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással gyanúsít öt férfit a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. A rendőrség közleménye szerint a gyanúsítottak azzal keresték meg áldozatukat, hogy kedvező árfolyamon vásárolhat tőlük virtuális fizetőeszközt.

Nem pedig számolatlanul szórni a pénzt, amit aztán elspekuláltak az emberek. Erre ez a technológia pont jó lenne, lufikat, válságokat lehetne kezelni vele. Ehhez képest azt látom, hogy van több, mint 10 ezer különféle token és coin, és senki nem úgy tekint rájuk, mint egy újító technológiára, hanem mint egy spekulatív eszközre.

És nem tudom, hány százalékuk az, de számtalan olyan van köztük, aminek nincs semmi értelme, csak egy átverés, egy ponzi-séma. Megszületett egy új, diszruptív technológia, ami a pénzügyeinket, a hitelességhez való viszonyunkat, a digitális jelenlétünknek egyfajta digitális, elszámolási alapját teszi lehetővé.

Ennek a farvizén pedig kitárult a hülyeség végtelen szaruja is. Ha rányomjuk akármire, hogy blokkláncon fut, lesz, aki megveszi. Olyan, mint egy globális, digitális kaszinó: beteszek egy dollárt, és semmi más nem történhet, mint hogy dollárt veszek ki. Az nem történhet, hogy az 1 dolláromból nulla lesz, ugye? Pedig az esetek 90 százalékában ez történik, amikor valaki felkészületlenül, előtanulmányok nélkül, hozzáértés nélkül kezd el vásárolgatni. Száz olyan sztorim van az elmúlt évekből, amikor én is elégettem a befektetett pénzem.

Ezzel önmagában szerintem nincs gond. Hasonló pénzégetés más eszközosztályokban is létezik.

Évekkel ezelőtt egy bróker mesélte, hogy a cégüknél a forex-piacra befektető, átlagos új kriptoérméket fektetni pénze kilencven nap alatt ég el a szoros, szörös tőkeáttétek miatt. Azt elmondták, hogy a Marika néni minden áldott nap dollárt keres a piacon, de azt nem, hogy az ügyfelek 97 százaléka bukja a pénzét. A kripto is ilyen. Mint egy angyalbefektető sztorija: sok pénzt lehet keresni, de a befektetések 70 százaléka bukó lesz.

Amúgy ez a beszélgetés kriptósként lényegesen komfortosabb most lefolytatni, mint a es összeomlás után volt. Akkor mindenki tudta, hogy nagyvállalati karrierből jöttem át. Amikor pedig a volt kollégáimmal leültünk beszélgetni, azok, akik kedveltek, aggódva néztek rám, azok, akik kevésbé, azok szánakozva nevet. De olyan, aki azt mondta volna, hogy ez egy rizikós, de jó döntés volt, nos, olyan nem volt. Hogyan keresnek pénzt a kriptovalutákkal foglalkozó emberek értelemben persze, hogy sokan épp ebben spekulálnak.

A kérdésem, hogy hol lesz ez az eszközosztály év múlva? Szerintem azt, hogy hol lesz a piac és mi lesz a szerepe, nagyban meg fogja határozni, hogyan fog teljesíteni egy jóval magasabb hozamkörnyezetben. Amikor a globális jegybankok tényleg elhatározzák magukat, és tényleg lesznek kamatok, tényleg kimegyünk az irgalmatlan pénznyomtatásból, amit a covid eredményezett. Szerintem ebből a szempontból az idei év kritikus.

Ha megnézitek: minden spekulatívabb, rizikósabb eszköznek a mostani a január kemény időszak volt. Kiszáll a kriptobizniszből és Balira költözik az első számú magyar kriptofej, közben világot is mentene — interjú Forbes. A tavalyi év egyik nagy áttörése viszont az volt, hogy megjelentek az intézményi hogyan keresnek pénzt a kriptovalutákkal foglalkozó emberek a piacon, akik saját mérlegfőösszegükhöz képest csekély, de a kriptopiaci szintekhez képest jelentős összegeket fektettek be.

Nem adhat ez stabilitást a piacnak? A blokklánc ugyanolyan jól fog szuperálni akkor is, ha a bitcoin 1 dollárra esik. Másrészt nagyon sokszor halljuk, hogy a bitcoin a digitális arany. Amikor az arany ára esik, akkor mi, befektetők tudjuk, hogy hol van az aranybányák határköltsége, tehát milyen árfolyamnál kezdik el a termelést csökkenteni. Ettől értelemszerűen szűkül a kínálat, ezáltal pedig valahol egy új egyensúlyi ár kialakul.

Lehet, hogy feleződik az árfolyam, de létezik egyfajta kereslet-kínálati elven működő reakció, ami stabilizálja az árat egy ponton. A kriptovaluták esetében nem látom ezt a pontot. Ugyanígy, ha mondjuk bankrészvényt veszek, ismerem a cash-flowt, ki tudom számolni, mekkora lesz a nyereségem akkor is, ha esetleg feleződik az árfolyam.

Főleg úgy, hogy a bank egy ponton elkezdi visszavásárolni a saját részvényeit. A bitcoinnál nem látom ezt a pontot: hogy ki lesz az a végső vásárló, aki tízezer dollárnál vagy esetleg öt dollárnál elkezd vásárolni és megtartja a piacot.

Nekem itt egyszerűen nem jön ki a matek.

az alkohol segít a kriptokereskedelemben e-trade bitcoin határidős kereskedés

Szerintem a bitcoin előállítási költsége, azaz a bányászat költsége, tehát az áram és a hardver, valamint a hardver évi százalékos megújítási költsége az, ami a piaci alapárat adja.

Ahogy te is mondod: ha gazdaságtalanná válik a bányászat, akkor a bányász elkezdi leszerelni a hardvereket. Ettől függetlenül egyébként ezt az önköltségi padlót, az árfolyam át tudja szakítani, mert annyira azért nem reagál gyorsan a piac. Idén viszont annyira jó üzlet lett a bányászat, hogy egyre drágábbak a hardverek, a bányászat nehézsége is emelkedik, ami azt jelenti, hogy egységnyi hardverrel lényegesen kevesebb érmét tudsz bányászni.

Most már sokkal magasabb a tőkekiadásod, ha bányászni akarsz, így az alapár is emelkedik. Nekem, hardcore kriptósként is kérdőjel, hogy szükségünk van-e egyáltalán bitcoinra, egy lassú, egysíkú és meghaladott technológiára.

Témához kapcsolódó...

Ugye a bitcoin meghaladott technológia, lényegesen fejlettebb technológiákat és blokkláncokat ihletett meg az elmúlt 13 évben. A mostani centralizált rendszereken a VISA és a Mastercard bőven lepörgeti azt az másodpercenkénti 50 ezer tranzakciót, ami a világon élő közel 8 milliárd embert kiszolgálja. Viszont lehetne egy olyan rendszerünk, amit mi, mint közösség, üzemeltetünk önkéntes alapon. Egy sima internetkapcsolattal tud bárki csatlakozni a hálózathoz, továbbá a kriptósok nagyon szeretik hangsúlyozni: 1, milliárd ember él a világon, aki nem fér hozzá a globális elszámoló rendszerekhez leegyszerűsítve: bankszámlájuk nincs, de okostelefonjuk igen — a szerk.

Nekik a bitcoin ideális megoldás. És hogy miért pont a bitcoin? Nem a leginnovatívabb technológia, de ebben az egész rendszerben olyan lehet, mint az aranystandard. A november óta tartó lejtmenetben alig volt érdemi tőkekiáramlás a piacról: a kereskedők nem eladták az eszközeiket, hanem áttették a tőkét bitcoinba, etherbe és stablecoinokba.

előzetes bitcoin kereskedés bináris opciós kereskedés típusai