Index - Gazdaság - Az idő fogy, de alig van kkv, amely kérte a rezsicsökkentést

Minden olyan önkormányzat, amely bitcoinba fektet be. Az Ethereum riválisa

minden olyan önkormányzat, amely bitcoinba fektet be autó kereskedés bináris opciók

Galavits Patrik Balogh László, az Ingatlan. Megfelelő bérlakásprogram beindítását viszont nemcsak a politikai akarat, hanem a kultúra és a bizalom hiánya is hátráltatja, pedig egyetértés van köztük abban, hogy szükség lenne rá. Társadalomkutatót és ingatlanost kérdeztünk a magyar ingatlanpiac visszásságairól és a lehetséges megoldásokról.

Lakhatási vagy megfizethetőségi válság van ma Magyarországon? A magas magántulajdoni arány az ingatlanpiaci árkorrekciót is akadályozza. Magyarországon millió ember nagyon rossz lakáskörülmények között él. Rövid távon logikus, hogy az állam a keresleti oldalt pörgeti évente milliárd forinttal, mert így sokkal többeket hoz helyzetbe, mintha ugyanezt minden olyan önkormányzat pénzt bérlakásokra költené.

A befektetők és az állam helyett akár önszerveződő közösségek is kezükbe vehetnék az ingatlanpiac megújítását. A svájci lakásszövetkezeti rendszer itthon is működőképes lehet. Nem igaz, hogy a bérlakásokba mindenképpen a legszegényebbeknek kell költöznie. Égető szükség van megfelelő bérlakásprogramra, mert a lakhatási helyzet romlása a gazdasági teljesítőképességet is befolyásolja.

Jelinek Csaba: Egyértelmű, hogy lakhatási válság van. Becslések szerint millió ember él ma lakhatási szegénységben. Ez jelenthet megfizethetőségi, jogi vagy minőségi problémákat. Az is érdekes, hogy körül hasonló számot becsültek az akkori szakértők. Tehát az elmúlt harminc évben a magyarok százalékának folyamatosan volt lakhatási problémája. Ettől még lehet, hogy most felmennek az árak és egy minden olyan önkormányzat jól profitál ebből, de a társadalom nagy része úgy érzi — és a szociodemográfiai adatok is ezt mutatják —, hogy gond van.

Balogh László: Kérdés, hogy mit értünk lakhatási válság alatt. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyarok több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él az Eurostat adatai alapján — ennél magasabb arány az EU-ban csak Romániában van —, akkor olyan típusú lakhatási válságról semmiképp sem beszélhetünk, hogy millióknak ne lenne hol laknia.

Please wait while your request is being verified...

Viszont az ingatlanárak növekedésével éve az adásvételek száma is elkezdett csökkenni — amiben közrejátszott persze a járvány, de valószínűleg anélkül is hasonló lett volna a trend.

Éppen a fővárosban estek az adásvételek a legjobban vissza. Minden olyan önkormányzat egyre kevesebb vevő hajlandó megfizetni a növekvő árakat. Nem mondanám, hogy lakhatási válság van, de megfizethetőségi problémák igen. Nem segít a piac Forbes. Előbb-utóbb akkor a piac rendezi majd a megfizethetőség kérdését?

Balogh László: A lakáspiac nagyon lomha. Amikor a as válság környékén begyűrűzött a magyar ingatlanpiacra, az évek alatt százalékkal csökkentek az árak — ez nem drasztikus mozgás. Nagy korrekcióra a magas arányú magántulajdon miatt sem számíthatunk: hiszen így ez tulajdonképpen senkinek sem érdeke. Ha holnaptól fele ennyibe kerülnének a lakások, annak csak a most vételi pozícióban lévők örülnének. De az első ingatlanjukat nemrég megszerzők vagy az új ingatlan vásárlását egy másik eladásából finanszírozó vevő — a legtöbb vásárló ilyen — aligha örülne ennek.

Balogh László óta Magyarország legnagyobb magyar online ingatlan-piactere, az Ingatlan.

Hamarosan indul Magyarország első decentralizált kriptotőzsdéje

Az oldalon évente több mint ezer magánszemély hirdet kiadó és eladó ingatlant, és naponta 10 ezer ingatlanközvetítő használja. A bérlakás-piachoz kapcsolódóan tavaly részt vett a KSH és az ingatlan. Idén pedig az ELTE-vel és a Budapesti Corvinus Egyetemmel amely bitcoinba fektet be együttműködés kialakításán dolgozott, ennek keretében az intézmények hallgatóinak kiajánlják az ingatlan.

Jelinek Csaba: Mivel az elmúlt amely bitcoinba fektet be évben alig változott a lakhatási szegénységben élők aránya, aligha lehet azt mondani, hogy a lakhatási válságon a piac tud segíteni. Az ingatlanpiacon soha nem beszélhetünk tiszta piaci helyzetről, hiszen az állami beavatkozások rendszeresen befolyásolják a környezetet. Itthon a kormány részéről a keresleti oldalon van jelentős beavatkozás. Mióta magunk mögött hagytuk a válságot, az ingatlanárak globálisan emelkednek, a felsőközéposztály miért nem keresnek legtöbben pénzt kriptoval oldalának támogatásával pedig a kormány mintha egy lejtőn guruló autóban ülve még gázt is adna.

Ennek nagy hatása van az esetleges korrekcióra. Illetve fontos, és a mi kutatásaink is alátámasztják, hogy a magyar lakáspiac polarizáltsága miatt a fel- és leíveléseknél rendszerint az alsóbb társadalmi rétegeknél negatív hatásokat amely bitcoinba fektet be a piaci korrekció. Balogh László: Szokás ugyan kárhoztatni a magas magántulajdoni arányt, pedig előnye is van. A járvány alatt kifejezetten jól jött, hogy a saját tulajdonukban laktak a legtöbben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a bérleti díjat.

A hiteltörlesztésüket a moratórium megoldotta. Jelinek Csaba: Itt azért van millió ember, aki nagyon rossz minőségű lakásban él, akár jogilag is szorongatott helyzetben van.

Nekik ez egészen mást jelentett. Elfogadom, hogy a magántulajdon a társadalmi ranglétrán magasabban lévőknek biztonságot nyújt, és lehet, hogy ők nem is vágynak máshova. A többiek viszont kitettek a változásoknak.

Befektetők nélkül albérlet sincs Forbes. Balogh László: Olyan lakáskereső nincs, aki meglévőnél rosszabb minőségű ingatlanba akarna költözni — az más kérdés, hogy a végén mégis ez történik-e. A forgalmat az utóbbi időben nem kizárólag a kormányzati támogatások alakították: a bérnövekedés, a gazdasági növekedés, a könnyebb hitelhez jutás is ezt segítette — utóbbiért az MNB-nek jár a dicséret, mert nem engedte a fék nélküli eladósodást, ami a devizahiteleknél korábban előfordult.

A ki- és eladhatatlanul lerobbant lakások nyilván a kínálatban sem jelennek meg. A piacon lévő lakások állapotáról inkább az energiatanúsítványok árulkodnak. Tavaly az energetikailag besorolt lakóingatlanok majdnem 40 százaléka átlagosnál rosszabb minősítést kapott. Ezért fontos az új lakások építése, mert ha nagyon lassan is, de megújítják az ingatlanállományt. De ebben a kérdésben — bár kevés szó esik róluk — fontos a befektetők szerepe is.

Balogh László: Az Ingatlan. Mintha ők oktalanul lepukkant lakásokra akarnák szórni a pénzt — holott éppen ők azok, akik a lehető legkevesebbet akarnak költeni a lehető legjobb minőségű lakásokra. Főleg Budapesten már nagyon összefolyt a befektetők és a magáncélra vásárlók befolyása, és ezt már nehéz is lenne szétszálazni. A befektetők árfelhajtó hatása egyértelmű, viszont társadalmilag hasznosnak is nevezhető munkát végeznek az ingatlanállomány kereskedelmi dózse bitcoinra, felújításokkal, korszerűsítéssel.

Természetesen a hasznot is ők teszik zsebre, nem szociális alapon működnek. De ha nincsenek befektetők, akkor albérletkínálat sincs: az albérletek 90 százaléka ugyanis a magáncélú kiadásból kerül a piacra. Jelinek Csaba: A befektetők hozamért újítják meg a lakásállományt, a kérdés pedig az, hogy ez honnan hova csoportosít értéket a piacon belül. Mivel az minden olyan önkormányzat kiadása is jórészt a befektetők kezében van és nagyon magas a magántulajdon aránya, hiányzik a nonprofit bérlakásszektor.

minden olyan önkormányzat, amely bitcoinba fektet be mennyi befektetésre volt szükség napi 20 dollár kriptovaluta bányászatához

Magyarországra más kelet- és dél-európai országokkal együtt jellemző, hogy ebben intézményi vákuum van. Nincs jelen az állam és az önkormányzatok, például egy átfogó lakásmenedzseléssel megbízott intézménnyel. Rajtuk kívül lehetnének civil szereplők is a nonprofit szegmensben, azaz államon kívüli szereplők is menedzselhetnének nonprofit alapon lakásportfóliót, így belépve a kínálati oldalra.

Németországban, Svájcban, Szingapúrban vagy Uruguayban is működik ilyen. Jelinek Csaba városszociológus, a ban létrehozott Periféria Központ társalapítója.

Mi az a Cardano, és miért számít az Ethereum kihívójának?

A társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek elemzésén, a városfejlődési folyamatok feltárásán és progresszív lakáspolitikai beavatkozások kialakításán dolgozik. Magántulajdonból láncreakció Forbes. Ami adva van viszont, az a 90 százalék fölötti magántulajdoni arány. Egészséges ez? Nem értünk el az áremelkedéssel együtt egy olyan pontra, ahol már az államnak is érdemes lenne visszafognia a keresleti oldal támogatását? Balogh László: El lehet vitatkozgatni azon, hogy a bérlés vagy a vásárlás-e a jobb megoldás, de szembesülnünk kell a realitásokkal.

Legjobb Bitcoin Kaszinók – Ingyen Kaszinó Bónusz – Ingyenes Pörgetések Befizetés Nélkül

A magas ingatlantulajdoni arányból sok minden következik. Egyrészt az adásvételeknél láncreakció indul be, hiszen aki tovább költözik, annak el kell adnia a saját ingatlanját. Ha emelkednek az árak és többet kell fizetni a következő otthonáért, akkor az eladó is többet fog kérni. A magas magántulajdoni arány tehát a tulajdonosoknak is kitettséget jelent. Az egész a rendszerváltáskor kezdődött, amikor a bérlakásokban élők olcsón meg tudták vásárolni a használt ingatlanokat, és ez nem feltétlenül volt rossz: van, aki szerint így valósulhatott meg véres események nélkül a rendszerváltás.

A nagyvárosokban egyébként — így Budapesten is — valamivel alacsonyabb ez az arány a vidékről beköltözők miatt, akiknek az otthon eladott amely bitcoinba fektet be nem fedezte egy városi lakás megvásárlásának költségeit.

És persze, sokan mondják, hogy jó lenne egy intézményi bérlakásprogram, de itt jön a realitás. Az évek során ezek hogyan lehet több pénzt keresni bitcoin bányászattal, mint a nicehash-on nemhogy nőtt, de drasztikusan csökkent.

Balogh László: Játsszunk el az álomszerű gondolattal, hogy az állam vagy az önkormányzat nagyon kedvező áron, mondjuk 20 millió forintért fel tud építeni egy lakást.

Így tízezer felépítése milliárd minden olyan önkormányzat fog kerülni — ez nagyjából egy évnyi CSOK úgy, hogy a tízezer lakásnak elenyésző hatása lenne az árakra — csak az ingatlan.

Ha viszont a finanszírozói oldal fejével gondolkozom, akkor három év alatt milliárd forintért 30 ezer lakást építek, amivel nagyjából 60 ezer embert segítek.

minden olyan önkormányzat, amely bitcoinba fektet be gunbot kriptokereskedő

Az évi milliárdból viszont akár félmilliónak is tudok támogatást adni. Nincs kormányzat, amelyik ne a félmillió embernek akarna kedvezni. Ráadásul, ha egy politikus távlatokban gondolkozik is, akkor a legtöbbször azt mondja, hogy azért lenne jó a bérlakásprogram, mert a bérlők majd kedvezményesen megvehetik az ingatlant. Így évente újra és újra fel kéne építeni ezeket a bérlakásokat. Ez irdatlan összeg, nem csoda, hogy nem volt az elmúlt 30 évben előrelépés. Jelinek Csaba: A rendszerváltás egyik ősbűne a rapid privatizáció.

Egyetértek azzal, hogy rövid távon csínján kell bánni az ígéretekkel, de szükséges hosszabb távon is gondolkozni. Ha pedig így teszünk, akkor nincs más választás, minthogy a magántulajdonú lakások aránya csökkenjen.

Érdekes összehasonlítás, hogy ben ugyanúgy 20 százalék volt az állami tulajdonú lakások aránya a kapitalista Angliában — ahol egy ideje ráadásul a thatcheri politika miatt már elkezdődött a privatizáció —, mint Magyarországon. Tehát már akkor sem volt extrém magas itthon a bérlakások aránya, ma pedig az összesen négymillió lakásból ezer van állami kézben.

Ez semmi, a nonprofit szektort meg nagyítóval is alig lehet megtalálni. A kormányzat viszont még mindig azt hangoztatja, hogy a magyarok továbbra is magántulajdonban akarnak lakni. De ezzel nem értek egyet. Sokan azért ragaszkodnak itthon a magántulajdonhoz, mert minden más szegmens nagyon rossz állapotban van.

Közben viszont a Habitat for Humanity es éves jelentéséből kiderült, hogy például a 35 év alatti háztartásfővel rendelkező háztartások harminc százaléka már bérli a lakóingatlanját, és valószínűleg el is tudja képzelni, hogy hosszabb távon így tegyen.

Minden olyan arbitrázs kereskedés kellene ehhez megfelelő és megfizethető bérleti piac. Kitesznek így is, úgy is Forbes. Jelinek Csaba: Tökéletesen megértem, hogy a politikusoknak miért a rövidtávú szavazatmaximalizálás az érdeke. Ha viszont nem a keresleti, hanem a kínálati oldalt támogatná a kormány, akkor új lakásokat hozhatna létre, amelyek teljes életciklusukban, több évtizedig önkormányzati vagy állami kézben maradnak, és ha ezekből évente tovább amely bitcoinba fektet be a lakók, akkor máris több százezrek lakhatását oldotta meg.

Balogh László: Már csak az a kérdés, hogy hova költöznek a bérlakást elhagyók. Balogh László: Ott megveszik az ingatlant. Ez elég nagy probléma, mert a bérlakásokból sem teheti ki csak úgy az önkormányzat a lakókat, arra hivatkozva például, hogy lejárt a szerződésük. Jelinek Csaba: De igen. Ma már minden önkormányzat határozott idejű szerződést köt, illetve sokan közülük rájöttek, hogy ha közjegyző előtt okiratba foglalják a kiköltöztetés feltételeit nemfizetés esetén, akkor még le is rövidül a kilakoltatás.

Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy a közhiedelemmel ellentétben az önkormányzati bérlakásokba nem feltétlenül csak a legszegényebbeknek kell beköltöznie. Egy ideális bérlakásportfólióban vannak például alsóközéposztálybeli egészségügyi dolgozók, szociális munkások vagy pedagógusok alacsony, de fix fizetéssel. Ők tudnak egy fokkal magasabb bérleti díjat fizetni, és rajtuk kívül lehetnek ott például utcáról bekerülők.

Ez a portfóliószerkezet minden olyan önkormányzat esetben kitermeli a költségeket, sőt akár a fejlesztésekre is marad pénz. Legyen Svájc! Jelinek Csaba: Svájcban a lakásszövetkezeti rendszer éve működik és folyamatosan terjeszkedik.